A maffia tevékenységei.
Don T. 2007.10.26. 10:54
A november elején kicsúcsosodott nápolyi leszámolás-sorozat ismét a világ legveszélyesebbnek tartott bűnszervezetére, az olasz maffiára irányította a figyelmet. A maffia szicíliai ága, a Cosa Nostra és a nápolyi Camorra együttes bevétele megközelíti az évi 30 milliárd eurót. Tevékenységi körük hasonló: drogkereskedelem, védelmi pénzek behajtása, pénzmosás, fegyverkereskedelem, prostitúció és kivégzésszerű gyilkosságok. Emellett legálisnak tűnő vállalkozásaik is akadnak bőven.
Maffialeszámolást követő helyszínelés Nápolyaban. Hulla van, szemtanú nincs
Egyes becslések szerint a maffia az olasz GDP 10 százalékát is elérő bevételek felett rendelkezik, persze pontos nyilvántartást még senki sem látott. A leghíresebb maffiacsoport – a szicíliai ág – a Cosa Nostra (A mi ügyünk) az Eurispes statisztikai hivatal becslése szerint 13 milliárd euró éves bevétellel rendelkezik. A drogkereskedelem a legjövedelmezőbb, évente 8 milliárd eurót hoz a konyhára. Másfél milliárd jön be a fegyverkereskedelemből, 351 millió védelmi pénzt szednek be az „alkalmazottak”, és 176 millió a prostituáltaktól folyik be a Cosa Nostra titkos kasszájába.
Szemtanú nélkül
A nápolyi maffia a Camorra, vagy más néven „A rendszer” még szövevényesebb, mint a Cosa Nostra, becslések szerint ötször annyi tagja van, éves bevétele pedig 16 milliárd euró. A Camorra – a Cosa Nostra hierarchikus felépítésével szemben – rivális családok kényes egyensúlyából álló szervezet. A fiatalabb klánvezérek nagyobb részesedést akartak a drogkereskedelemből és nem tisztelték elődeik területfelosztását, így a rivalizálás október vége és november eleje között vérengzésbe torkollott Nápolyban. A kegyetlen leszámolássorozat 12 áldozatnál állt meg, miután ezerrel több rendőr lepte el a nápolyi utcákat, és 30 bandatagot letartóztattak. Fényes nappal, csúcsforgalomban történtek a gyilkosságok, de szemtanú egyetlen esetben sem akadt. Azt mondják, Nápolyban nem ajánlatos zárt bukósisakban motorozni, nehogy egy konkurens banda leszámolóemberének véljék az arcát elfedő motorost, mert akkor a bukósisak bizonyosan nem menti meg az életét. Idén legalább 50 gyilkosság köthető a Camorra bandaháborújához a dél-itáliai városban. Franco Roberti, a helyi maffiaellenes központ vezetője szerint az egész város megsínyli a bandaháborút. „Nézzék csak meg a nápolyiakat, egykor nyílt, mosolygós, boldog emberek voltak, ma szomorúság és félelem tükröződik az arcukon, és ez érthető is.”
A legnagyobb munkaadó
A Camorra körülbelül 200 klán összefonódásából áll, 6500 tagot számlál és befektetései révén az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben legalább ötvenezer embert foglalkoztat.
Hosszan lehetne elemezni, hogy vajon miért éppen Olaszországban alakult ki legalább tíz domináns maffiacsoport. A legtöbben a dél-itáliai szegénység, valamint az észak-dél közti kulturális és gazdasági ellentétek számlájára írják a jelenséget. Az egymilliós Nápolyban 25 százalékos a munkanélküliségi ráta, és a Camorra az egyik legnagyobb munkaadó.
Campania tartományban hozzávetőleg 150 ezer üzlettulajdonostól hajtanak be védelmi pénzeket. A Financial Times forrásai szerint egy kisbolt 100-200 eurót, egy menő butik akár ezer eurót, egy szupermarket pedig háromezer eurót fizet havonta azért, nehogy véletlenül szétverjék az egész üzletet, esetleg a tulajdonossal együtt. Persze a Camorra saját boltokat, menő luxusbutikokat is üzemeltet, ahol könnyedén tisztára tudja mosni több százmillió eurós feketebevételeit.
Az évek során a maffia egész gazdasági ágazatokat vont kontrollja alá: a nyolcvanas évekbeli földrengés után Nápoly újjáépítéséből húzott hasznot az építőiparban igen aktív Camorra. A világhírű campaniai mozzarella sajt előállítása során a Camorrához köthető üzemekben az EU-ban tiltott szteroidokkal táplálták a teheneket a nagyobb tejhozam érdekében. Számos állatorvos, vegyész és tápszerforgalmazó került a vádlottak padjára.
Nincs kiszolgálás
Az októberben kirobbant bandaháborúban ártatlan turisták is áldozatul estek: egy kanadai nézelődőt eltalált egy eltévedt golyó, egy amerikait pedig rablók vertek meg. A turizmus azóta jelentősen megcsappant. Az olasz állam és a rendőrség a rendőri jelenlét megerősítésével, a közterületek bekamerázásával és a közvilágítás felújításával igyekszik a helyzetet normalizálni, sőt néhány napig az is felmerült, hogy az olasz hadsereg is bevonul Nápolyba, mint az 1992-ben a szicíliai maffia elleni harcban történt, azonban ezt a mostani akciót egyelőre elvetették. Romano Prodi kijelentette, hogy „Róma nem hagyja el Nápolyt” és minden segítséget megadnak a helyzet normalizálódásáért. Raffaelle Cantone ügyész katonai támogatás helyett több pénzt kért. „Nem tudunk dolgozni, ha az irodáinkban papírhiány van, és nincs elég üzemanyag a rendőrautókba.”
A hatóságok esélyeit jelzi, hogy a Camorra főnökének fia, Vincenzo Di Lauro úgy kerülhette el az igazságszolgáltatást, hogy az ellene szóló vádiratból eltűnt egy oldal. Bírósági források szerint „egy ősrégi nyomtató vagy fénymásoló hibája miatt veszhetett el az irat”. Más vélemények szerint a maffia keze a hivatali ügyintézésig is elér.
Roberto Saviano huszonnyolc éves olasz író a Gomorra címet adta a Camorráról szóló leleplező könyvének, melyben lehúzta a leplet a maffia és a közhivatalnokok összefonódásáról, a klánok legálisnak álcázott üzleteiről, a maffia és a politika kapcsolatáról. Savianót azóta Nápolyban nem szolgálják ki, és állandó fegyveres őrizet mellett él.
|